Térség bemutatása
Borsod-Abaúj-Zemplén megye és ezen belül Gömör, Magyarország észak-keleti megyéje. Hegyes-völgyes területét 80 %-ban erdők borítják.
A történelmi Gömör vármegyét a gömöri érchegység vonulata szeli ketté, romantikus völgyek tagolják, a mélyben gyorsfolyású folyók, patakok törnek utat maguknak Dél felé.
A gömöri érchegység tetejét évezredek szélviharai koptatták laposra. Az így kialakult platókat ősgyepes erdei legelők uralják, ahol nem ritka a kárpáti barnamedve sem. Az erdők csendjét hűvös, holdvilágos éjszakákon farkasüvöltés veri fel.
A természeti adottságok miatt a lakosság megélhetését az állattenyésztés, a fafeldolgozás, a bányászat, valamint az erdei termékek, gyümölcsök, gyógynövények gyűjtése biztosította.
A geodéziai és az éghajlati viszonyok, valamint a föld rossz minősége miatt nem fejlődhetett ki intenzív mezőgazdaság. Az ércbányászat és a folyók völgyeiben működő hámorok – kis kohók – nem tudták biztosítani a teljes lakosság megélhetését, így az egyéb megélhetést nyújtó, több évszázadra visszanyúló tevékenységek alakították ki a tradicionális szakmaszerkezetet a vármegyében.
A tejtermékekből előállított élelmiszerek (túró, sajt) mellett megjelentek az erdei gyümölcsökből főzött lekvárok, ízek, a gombafélékből pedig szárított gomba és gombapor készült. A gyógynövények frissen és szárítva teának, illóolajnak és „keserű pálinkáknak” (gyomorkeserűknek) feldolgozva kerültek forgalomba a hazai és az európai piacokon. Az út menti szilva és diófák, valamint kerti barackosok adták az alapanyagot a híres gömöri pálinkákhoz.
A nagybirtokrendszer idején a földek, a bányák, erdők és az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipar is a birtokos osztály tulajdona volt. A vármegyébe telepített feldolgozóipar a kor technikai színvonalának volt megfelelő. Ezt a geodéziai térséget és ezen belül a nagybirtok által biztosított gazdasági rendszert törte szét a Trianoni békeszerződés, valamint tette tönkre a szocialista tervgazdálkodás.
Az Európai Unióba való belépés egy újabb lehetőség az elmúlt 80 éves károk helyrehozatalára. A vármegyében létrejöhet egy régi – új régió, melynek alapja lehet a korábban szétdarabolt, de az EU normáknak megfelelően újból kialakított, életképes gazdasági infrastruktúra.
Az Andrássy család 1585-től folyamatosan – az elmúlt 80 évet leszámítva - politikailag és gazdaságilag jelen volt a térségben, ugyanúgy, mint Zala megyében. Most új fejezet kezdődik a család életében, hiszen Gömör megyében (Sajóvelezden) felépült a megye legmodernebb gyümölcs- és hidegen sajtolt olajfeldolgozó üzeme a Gabriella Major. Az üzem olajos magvakkal történő ellátását a család Zala megyei érdekeltségei, míg a fekete bogyós gyümölcsöket a Majorság üzemeibe az Aggteleki Nemzeti Park ill. a térség termelői biztosítják.
A Majorságban létrehozott technológia elveiben megfelel egy régi uradalmi majorság eszmerendszerének, mely az utolsó mellékterméket is hasznosította.
Az alkalmazott technológia a gyümölcsfeldolgozás és annak melléktermékeinek újrahasznosítását, mint teljes gyártási vertikumot, magában foglalja. Ehhez járul az alapanyag megtermeltetése is, amely az üzem jelszavaként is megjelenik „Bokortól az üvegig” címen.
